|
ISBN 963-550-298-2
|
|
|
ISBN 963-550-298-2
|
|
Életművet mutat föl Király B. Izabella ebben a gyűjteményes
kötetben. Egy tudatos, alkotó élet tanúbizonyságait. Lehetett volna talán
szigorúbb a válogatás - gondolhatná az információs áradat alá temetett
XX. század végi ember. Itt azonban nincs egyetlen unalmas rész, egyetlen
unalmas mondat, a mű végig feszes, izgalmas.
A dramatikát a szerző nézetei, s az ezeknek megfelelő
cselekedetek adják.
Hűség, tisztesség, magyarság, hazaszeretet; család,
történelmi tudat, hazafias nevelés, egyéni áldozatkészség és nemzeti önbecsülés
- íme az alapelvek, melyeknek Izabella egész életében meg akart és meg
tudott felelni, s amelyek manapság maradinak, idejétmúltnak, sőt, reakciósnak
ítéltetnek a Sötétség erői által. Ennek azonban ellentmond civilizációnk
szomorú züllése. A társadalmak szétesése, a bűnözés, a kábítószer, s más
életellenes jelenségek terjedése, a lélek, az érzelem és értelem mind mélyebbre
zuhanása igazolja, hogy az Izabella által képviselt elveknél nincs modernebb,
időszerűbb, szükségesebb.
Király B. Izabella varázsosan korszerű és hiteles,
mert nem újsütetű nemzeti, hiszen a pusztító internacionalizmus ellen dolgozott
kezdő tanár korában ugyanúgy, mint aztán az ország házában. S nem adja
föl ma sem, a látszólagos visszaszorítottság idején.
Igen, látszólagos, mert elvei, tettei most jobban
hatnak, mint életének előző szakaszaiban. Milliókban növekszik a vágy az
eszmék, eszmények, a hagyományos erkölcsi értékek iránt.
Izabella tevékenysége kovász. S nincs egyedül. Társai egyre szaporodnak.
Amikor majd mind egymásra találnak, akkor jön a fordulat egy jobb, tartalmasabb,
emberhez, magyarhoz méltó élet felé.
1998. március
Kunszabó Ferenc
ÖNÉLETRAJZ HELYETT...
Király B. Izabella 1944-ben született Abonyban.
Kertészeti Egyetemet végzett Budapesten, később tanári diplomát szerzett
Szegeden.
Ez a két szakma döntően befolyásolja politikai programját.
Virágzó Kert-Magyarország megteremtését, a mezőgazdaságra épülő iparágak,
valamint a míves kézi- és magas szellemi munkát igénylő nemzeti ipar újjáteremtését
tekinti legfőbb feladatnak.
Kivételes érzékenységgel fordul az ifjúság felé. A legnagyobb támadások
éppen azért érték, mert védelmére kelt a hazugságban nevelt, helyét kereső
magyar ifjúságnak. A nemzeti szellemű, tudatosan politizáló magyar ifjúság,
megérezve az erőt, a tisztességet és a hazafiasságot Izabellában, tömegesen
jelent meg a Magyar Érdek Pártjában.
Több beszédében hangsúlyozta: képviselői munkáját megkönnyítette, hogy
nem jogász. Így a legtermészetesebb módon tudja a jog helyett az
igazságot képviselni.
A mai világ egyik legnagyobb problémáját éppen abban látja, hogy a
gerjesztett fogyasztásra épített, mesterséges világrendben nem az igazságszolgáltatás,
hanem a joggal való visszaélés uralkodik. Emiatt megoldások helyett újratermelődnek
és mélyülnek az ellentétek a nemzetközi kapcsolatokban és a hazai közéletben
is. Miután a fogyasztói társadalom az emberiség alapvető gondjaira
nem tudott megoldást kínálni, a legsötétebb kilátástalanságból csak úgy
lehet talpra állni, ha újra érték lesz minden, ami természetes,
egészséges és emberi: a nemzet, a család, a munka.
A mai magyar politikai élet ismert szereplői közül Király B. Izabella
volt az egyetlen, aki a legnagyobb nyilvánosság, az Országgyűlés színe
előtt megesküdött arra, hogy tiszta múltú, feddhetetlen politikus. Lehetséges,
hogy valóban ő az egyetlen ?
Egy azonban bizonyos. Ő a magyar érdekek legelszántabb, legbátrabb
képviselője, akinél a szó egy a tettel.
Íme néhány bizonyíték (részletek korábban elhangzott beszédeiből)
:
"A XX. század végén, napjainkban, a demokrácia álszent jelszava mögött
sátáni népirtás folyik ellenünk szellemi kulturgenocídium formájában.
Elrabolták Istenünket, történelmünket, őseinket, hőseinket, dalainkat,
táncainkat, címerünket, nyelvünket, ezáltal önbecsülésünket, ami a legtragikusabb.
(Elhangzott 1994. január 8-án, a Kőbánya-Kispest metróvégállomásnál, azon
a helyen, ahol két évvel ezelőtt egy magyar fiatal életét kioltotta az
értelmetlen gyűlölet.)
Ma a politikában, a sajtóban, de a törvényekben is a magyar származású,
a magyar nemzetiségű, a magyar és a magyar állampolgár kifejezések egymás
szinonímájaként használatosak. Mielőbb meg kell határozni jogilag
a magyar nemzet fogalmát, és meg kell teremteni alkotmányjogi védelmét.
(Elhangzott 1993. november 2-án egy parlamenti sajtótájékoztatón.)
Mára széthullottak a trianoni döntéssel létrehozott
mesterséges államalakulatok, mint Jugoszlávia, Csehszlovákia. De
Románia mai Erdély-politikája, erőszakosságai is szomorú
bizonyítékai a példátlanul magyarellenes és végzetesen hibás területi
döntéseknek. A világnak azonban az az érdeke, hogy megszűnjenek a feszültséggócok.
Erre Közép-Európában csak egy lehetőség van: A KÁRPÁTMEDENCE
BÉKÉS ÚJRAEGYESÍTÉSE etnikai összetételre való tekintet nélkül.
Vissza kell tehát állítani a Kárpátmedencét 1000 évig
fennállt formájába, hogy a térség visszanyerje területi, gazdasági, társadalmi
és érzelmi egységét, s ezáltal ismét a térség nyugalmának, békéjének, gazdasági
jólétének biztosítéka legyen.
Ezt kell MEGÉRTENIE a nagyhatalmaknak és ennek a MEGÉRTETÉSÉT
kell zászlajára tűznie egy nemzetérdekű és a térség nyugalmáért, békéjéért
egyaránt felelősséget érző magyar külpolitikának."
(Elhangzott 1993. május 10-én, a magyar-ukrán alapszerződés
vitájában.)
A békésen újraegyesített Kárpátmedencében az államszervező magyarság
képes békés együttélést teremteni a természettel és a különböző nemzetiségekkel,
s képes olyan valódi demokráciát és működő gazdaságot létrehozni, amely
a válsággal küszködő világnak mintául szolgálhat.
Ez a tény, továbbá az egyedülálló őstörténet és az ősi magyar nyelv,
a magyar nemzetet ugyanúgy a VILÁGÖRÖKSÉG részévé teszi, mint
a páratlanul tökéletes régiót, a Kárpátmedencét, mely az emberi civilizáció
kezdete óta a magyarság hazájául szolgált. Ne csak Hollókő és a Budai vár,
hanem az egész magyar nemzet és a Kárpátmedence is legyen a világörökség
része !
(Elhangzott 1993. június 4-én, a Hősök terén, a trianoni évforduló alkalmával
tartott nagygyűlésen.)
A rövidhajú fiatalemberek is egyfajta másságot képviselnek. Többeknél
határozott tiltakozást az itt maradt régi rendszerrel szemben. Ez azonban
nem lehet ok általában a velük kapcsolatos rémhírterjesztésre, félelemkeltésre,
mert hivatkozási alapot szolgáltathat olyan brutális gyilkossághoz, mint
amilyet legutóbb három cigány követett el Kecskeméten egy rövidhajú magyar
gyerek sérelmére. Kérem tudomásul venni, megérteni, hogy bár minden csepp
vér az égbe kiált, nekem a magyar vér hullása fáj a legjobban.
(Elhangzott 1994. február 8-án, egy parlamenti interpellációban.)
A magyarországi zsidóságnak meg kell végre határoznia önmagát. Nem
tartható tovább ez a mesterséges identitászavar... Támogatjuk a cigányok
nemzetközi királya főprédikátorának számos előadásában, cikkében hangoztatott,
illetve megjelentetett álláspontját arról, hogy a cigányság - a zsidósághoz
hasonlóan - megteremtse saját hazáját, a szabad és független Romanisztánt,
mégpedig a cigányok európai őshazájának területén, a Duna deltájában és
alsó folyásánál, a Fekete tenger nyugati partján.
(Elhangzott 1994. január 20-án, a Pesti Hírlapnak adott, de meg nem jelent
interjúban.)
Ha a magyarságnak nincs tartása, akkor nem tud sem összetartani,
sem kitartani.
(Elhangzott 1994. március 13-án, Abonyban, Király B. Izabella kampányindító
nagygyűlésén.)
Nagy figyelmet szenteltem a holocaust-évforduló alkalmával elhangzott
beszédeknek. Elvártam volna, hogy a magyarországi zsidóság végre levegye
a kollektív bűnösség vádjának hamis és alaptalan bélyegét a magyar nép
homlokáról. Sajnos ezt nem tette. Nagy tisztelettel felhívom tehát a magyarországi
zsidóság felelős vezetőinek figyelmét arra, hogy ez itt Magyarország. A
megbékéléshez pedig mind a két fél jószándéka szükséges.
(Elhangzott a Magyar Érdek Pártja sajtótájékoztatóján, Budapesten, 1994.
március 24-én.)
